A szív csapdája. Ismered azt az érzést, amikor a fejedben tudod, hogy a kapcsolatod mérgező, romboló, vagy egyszerűen csak zsákutca, de a gyomrod görcsbe rándul, és a szíved egyetlen mondatot üvölt: „De hát szeretem!”
Ez a mondat a legnagyobb és legszívszorítóbb csapda, amibe ember beleshet. Egy kőkemény gát, ami megakadályoz abban, hogy a boldogság felé indulj.
...
A szakítás az egyik legnehezebb élmény, amin keresztülmehetünk. Ott állsz a romok között, és azt kérdezed magadtól: „Mit rontottam el? Miért nem tudtam megmenteni? Miért nem voltam elég jó?”
Ismerős gondolatok, igaz? De van egy fontos igazság, amit kevesen mondanak ki: nem minden kapcsolat menthető meg. És ez nem azt jelenti, hogy te kudarcot vallottál. Nem jelenti azt, hogy értéktelen lennél.
...
Egy szakítás mindig fáj. Sokszor olyan, mintha kihúznák a talajt a lábad alól. Napokig, hetekig kattogsz azon: „Miért történt ez? Mit rontottam el? Miért nem voltam elég jó?” Voltál már ilyen helyzetben? Az igazság az, hogy a legtöbben beletemetkeznek ebbe a „miértbe”. Keresik a hibát, próbálják visszapörgetni az időt, újra és újra lejátszani a beszélgetéseket a fejükben. De közben elfelejtik a legfontosabbat: a „miért” önmagában sosem oldja ...
Egy szakítás mindig fájdalmas. Mintha kirántanák a szőnyeget a lábad alól, és egyszerre elveszítenéd a biztonságot, a jövőképet, a mindennapi rutinodat. A legtöbben ilyenkor ösztönből cselekszenek: kapaszkodnak, hívnak, írnak, ajándékot adnak, újabb és újabb esélyt kérnek. Mert az ember úgy érzi, hogy ha most nem tesz meg mindent, végleg elúszik a boldogság.
...
Szeptember mindig fordulópont. Nyár után visszatérünk a hétköznapokhoz, véget ér a szabadság, újraindul az iskola, beindulnak a munkahelyi projektek. Sok ember ilyenkor érzi azt, hogy hirtelen minden túl sok. És nem véletlen, hogy a statisztikák szerint a szakítások száma is megugrik ebben az időszakban.
...
Sokan keresik a szerelmet. Legalábbis ezt mondják. A barátaiknak, a családnak, olykor még maguknak is. Regisztrálnak társkeresőre, jobbra húzzák a profilokat, vagy épp csalódottan panaszkodnak: "Nincs normális férfi." "Hol vannak a komoly nők?" De amikor mélyebbre megyünk, amikor valóban belenézünk abba, mi zajlik bennük – gyakran egy egészen más történet rajzolódik ki.
Nem keresnek, csak várnak. Nem nyitottak az újra, csak remélik, hogy a régi jön ...
„Majd az idő megoldja.”
„Túl kell lépni rajta, az élet megy tovább.”
„A legjobb gyógyír egy szakításra? Egy új kapcsolat!”
Ha elhagytak már valaha, ha voltál már ott, ahol a világ szürkére fakul, mert az, aki eddig a szemed fénye volt, most nem akar látni sem – akkor valószínűleg te is hallottad ezeket a mondatokat. Talán még el is hitted őket. Talán még te is mondtad valaki másnak.
Csakhogy van velük egy nagy baj: többségük nem gyógyír, ...
Egy szakítás után mindenki lép valamerre.
Csak nem biztos, hogy előre.
Van, aki másnap már fenn van a Tinderen.
Van, aki hónapokig, évekig benne marad a fájdalomban, újra és újra lejátszva a múltat.
Van, aki azt mondja: „Én jól vagyok, tovább léptem.”
Aztán később egy random üzenettől, egy dallamtól vagy egy ismerős helytől összeomlik belül.
És van, aki kérdez.
Aki nem elégszik meg a felszínnel.
Aki tudja, hogy nem a külvilágnak kell jól ...
Sokat foglalkozom azzal, hogyan lehet egy szakítás után felállni. Újraépíteni magunkat. Megérteni, mi történt. És nem tagadom: az egyik leggyakrabban feltett kérdés, amit kapok, így hangzik:
„Van még esélyem visszahódítani az exemet?”
Nem véletlen, hogy erről készítettem videót is – és most le is írom, amit gondolok róla. Őszintén. Mindenféle rózsaszín köd és mézes-mázos ígéretek nélkül. Mert bár sokan akarnak hinni a romantikus filmek ...
Egy szakítás utáni helyzet nem a logikáról szól. Nem az észről. Nem a racionális, higgadt gondolkodásról. Hanem a hiányról. A fájdalomról. A tehetetlenségről. És arról az űrről, amit az ember minden áron be akar tömni. Akár válaszokkal.
...