Egy szakítást megélni sosem könnyű. Most arra vállalkozom, hogy egy szakítás érzelmi szakaszait magyar dalok segítségével szépen felfűzöm, és megmutatom. Melyek lehetnek azok a fázisok, amelyek lejátszódnak, lejátszódhatnak az emberben. Mivel szubjektív lista, így férfiként azt tudom leginkább bemutatni, hogy mi pasik hogyan éljük meg. Ha van olyan dal, ami kimaradt, akkor kérlek írd meg kommentben, és az így elküldött dalokból egy újabb listát fogok összeállítani!

Lehet, hogy ez a lány lesz, aki össze fogja törni a szívedet? Vagy éppen lehet, hogy az ő szívét törte össze egy srác?

Induljunk ki onnan, hogy ez a kapcsolat működik. Minden szép és jó! Amikor meglátnak az ismerősök, barátok, rokonok, akkor azzal jönnek mind, hogy TI mennyire passzoltok egymáshoz. Ez az a pont, amikor úgy érzitek, hogy legalább ezer évig, meg egy kicsit együtt lesztek. Ilyenkor jöhet eső, jöhet szép, semmi sem tud szétszakítani benneteket!

A csodás, és olykor-olykor rózsaszínbe hajló napok után elkezded érezni, hogy valami hiányzik. Sokszor nem fogod tudod megfogalmazni, hogy mi az, de a lelked mélyén mennél, indulnál, szaladnál Persze pontosan tudod, hogy jobb helyen nem is lehetnél. Érted, tudod, érzed azt, hogy ez különleges, de mégis elkezdesz másra vágyni.

Ez az érzés egyre erősebb lesz, és úgy érzed, hogy lehet, hogy útra kellene kellened. Persze a szerelmed továbbra is fontos, és vele képzeled el a folytatást, de most arra van szükséged, hogy kiszakadj a mindennapokból. Elindulni, menni arra, amerre csak akarsz. Ha hív, akkor elér, de nem akarod magaddal vinni.

Szabadságra vágysz, miközben jó lenne együtt is lenni vele. Persze a kapcsolat rózsaszínből már rég tűzpirosra váltott, és pusztító erővel éget mindent, és mindenkit, akit csak elér. De mégis jó vele, jó hozzá bújni. Még akkor is, ha közben egyre nagyobb szabadságra vágysz. Mert Te a lelked azt szeretnéd, hogy engedd, hogy érezzem, engedd, hogy szabadabban lélegzem...

Tudod van az a pont, amikor vessző helyett pont kell tenni. Mert lehet húzni egy kapcsolatot, de eljön az a pont, amikor dönteni kell. Hogy ki hozza meg ezt a döntést? Ez változó, de nem lehet megúszni. Az is lehet, hogy rendezitek a helyzetet, de a többség ilyenkor csendben vagy éppen mennydörgés közepette, de elválik a másiktól, "mint ágtól a levél, és lesz mindkettőjük szívében puszta nagy hideg tél!"

 Majd egyszer csak tudatosul, hogy vége lett a kapcsolatnak. Úgy érzed, hogy eldobtak, mint egy félig megcsócsált kifli csücskét. Fájdalom és düh fogja váltani egymást, hogy de hát ez hogyan is történhetett. A legszívesebben újra és újra magadhoz ölelnéd, ellöknéd magadtól, majd hozzá bújnál, de ez a vonat már elment.

Most fáj, ami történt. Majd elindulsz otthonról, és fel fog tűnni valami, amit eddig lehet, hogy nem is vettél észre. A várost járva első felindulásból érzed, hogy elmehet ő oda, ahova akar, hiszen körbe nézel és szebbnél szebb szempárok néznek vissza rád!

Persze nem vágsz bele, és próbálsz nem összeomlani. Érzed, hogy valóban vége van, és mélyen vagy. A magányod mellett az a hiány határozza meg a mindennapjaidat, amelyet ő hagyott maga után. Megéled, amilyen mélyen csak tudod.

Eszedbe jut, hogy mennyi mindent megtettél érte, és mennyire reménykedtél, hogy vele együtt minden szép, minden jó lesz.  A hiánya még éget, de most inkább dühös vagy! Dühös, hogy miért alakult így. Tudod, hogy Te is kellettél hozzá, sőt, lehet, hogy Te magad vagy a hunyó, de mégis rá haragszol, amiért nem vagytok együtt!

Igazából el sem hiszed, hogy ez veled megtörtént. Kezded felfogni, de olyan jó lenne bizonyos kérdésekre választ kapni. Persze szépen lassan felfogod, hogy mi történt. Belül még éget, de napról napra messzebb, távolabb kerül. Már vannak olyan percek, amikor nem rajta járnak a gondolataid. Kezd halványulni, elkopni az érzés, ami eddig mindent betöltött. Nem érdekel, hogy kinek visz ágyba kávét, de az még fáj, hogy elhagyott a védőangyalod.

Üres vagy. Magányra, csendre és egyszerű dolgokra vágysz csak. Nem akarsz gondolkodni, mert az most ne tenne jót neked. Rájössz, hogy nem kell több párkapcsolat, és a szerelem egyébként sem több, mint egy rohadt mágus...

Eljön az, amiről a barátok beszéltek neked. Nem hitted volna, de jól vagy. Most már tudod, hogy jó ez így ahogy van, és elkezded érzékelni a színeket, érezni az ízeket. Minden megy a maga útján, és elkezded élvezni az életet. El tudsz kezdeni magadra figyelni, és azon kapod magad, hogy már nem nézed az Instagram, Facebook oldalát, és ha véletlenül oda is tévedsz, akkor megállapítod, hogy a szakítás volt a legjobb dolog, ami történhetett veletek!

 Hetekkel, hónapokkal, évekkel később...

Egyre többet gondolsz rá, és azon töröd a fejed, hogy vajon mi lett volna, ha megpróbáltátok volna újra, együtt? Eszedbe jut, hogy milyen közös emléketek vannak, azon kapod magad, hogy a fényképeiteket nézegeted, és megint csak rá gondolsz. Lehet, hogy közben lett új párod, boldog vagy, de mégis csak hiányzik neked!

Hiányzik? Keresd meg! Mert lehet, hogy téged vár... Vagy lépj tovább, de akkor soha, de soha többet ne nézz hátra!

Lehetett volna más dalokat is választani, és némelyeket akár ki is hagyni, de én így érzem teljesnek. Mert ez nem más, mint egy személyes, szubjektív felsorolás, ahol a dalok segíthetnek akár Neked is abban, hogy megértsd azt, hogy mi az, amin Te keresztül mész, és mi az, ami lehet, hogy éppen a szerelmed megy/ment keresztül.

 Ha gondolod, akkor nézz szét a weboldalamon: http://bit.ly/tolvajnorbert

 Fotó: https://unsplash.com/